A Keresztúr mellett álló Szentmiklóspusztát már 1354-ben említették ezen a néven. 1787-ben sza­bad nemesi birtokként (praedium) tüntették fel a II. József-féle összeírásban. A Rácszentmiklós né­ven is emlegetett puszta Közép-Szentmiklóspuszta nevű részén az 1820-as években építtetett kastélyt a

szomori és somodon

Pázmándy család. A Pázmán­dy família 1638-ban szerzett címeres nemeslevelet, 1754-55-ben Győr és Komárom vármegyékben voltak birtokosok.A liberális felfogású Pázmándyaknak nem csak Fe­jér vármegyében, hanem országos viszonylatban is kiemelkedő jelentőségük volt a reformkor idején a haladás előrevitelében, a reformok kibontakoztatá­sában. A kastélyban lakó

Pázmándy

pedig - a ha­gyomány szerint - a 1848-49-es szabadságharcban huszártisztként vett részt.A kastély később az

alsószatai

Petheő család

tulaj­donába került. A századforduló táján már a

Lyka família

lakta az épületet, Lyka Istvánnak 1896-ban 175 katasztrális holdnyi, 1931-ben 26 holdnyi földterülete volt a kastély mellett. 1933-ban

Brauch Károly

, egy részvénytársaság ve­zérigazgatója vásárolta meg a szentmiklóspusztai kastélyt 38 katasztrális holdas birtokkal együtt, ő volt az utolsó tulajdonosa az épületnek. Brauch a

Szentsír Lovagrend

tagja volt, 1942-ben kápolnát emeltetett a parkban, mely alatt kripta húzódik.A II. világháború alatt súlyosan megrongálódott a kastély, melynek sorsában akkor következett be változás, amikor az 1949-ben megalakult

Lenin Tsz

néhány helyiséget kijavított és birtokba vett. 1961- ben csere útján az

MTA Martonvásári Kutatóinté­zetének Erdőháti Gazdasága

tulajdonába került át az épület, melyet ezután az eredeti állapotának megfelelően teljesen helyreállítottak, a kastélyt kö­rülvevő 8 hektár területű parkkal együtt. A felújí­tott épület reprezentációs célokat szolgált, társa­dalmi összejöveteleket, kulturális és gazdasági tanácskozásokat, konferenciákat tartottak falai kö­zött, illetve államfői vendégszállás volt. A hagyo­mány szerint vendégkönyvében

Fidel Castro

és

Ko­szigin

neve is szerepelt.

Forrás

A rendszerváltozás után az épület magántulajdon­ba került, rövid ideig kastély-klubként működött. Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható. Az épület felújítása 2001-ben fejeződött be. A kastély parkjában áll még a görögkereszt alapraj­zú sírkápolna, melyet a Brauch család 1942-ben építtetett eklektikus (neogót) stílusban. Az épület­hez tartozik egy magtár, egy istálló, egy cselédház, egy víztorony és egy borospince is.

A ház alatt 150 nm pince fotója vezetett egyébként nyomra. Erre bukkantunk rá a

kastély saját honlapján

.  A hirdetés tanúsága szerint egyébként melegvízü kutakból nyert vízzel megoldható az épület fűtése, illetve az ásott kutak és a víztorony segítségével teljesen ingyenes az épület és a birtok vízellátása!

A birtokhoz tartozik egy 3 lakásos ház (300nm, személyzeti lakások), 3 garázs, magtár (240nm,3 szintes), istálló-fészer (300nm), saját kápolna, korabeli úszómedence és boros pince(150nm). Az utcafronton igényes kovácsoltvas kerítés fogadja a látogatót. A parkban sétálgatva, lélegzetelállító dolgokat láthatunk, mint pl.: a különleges napórát, kerekes kutat, a bombázások után a Tabánból menekített eredeti gázlámpákat.

Igazi kuriózumról van tehát szó. Izgatottan várjuk, kinek a birtokába kerül a

315 millióért kínált ingatlan.

 További képek és alaprajzok

itt

és

itt

érhetők el.