Csapd le csacsi!, Mici néni két élete és sorolhatnánk. Az (el)tartási szerződés sokunknak ismerős lehet néhány kiváló magyar filmből. De lássuk a valóságot! Jogászunk most eloszlat minden kételyt és tévhitet.
A tartási- vagy életjáradéki szerződést
általában az idős, nehéz anyagi körülmények között élő, esetleg valamilyen tartós betegségben szenvedő, vagy egyéb okból rászoruló emberek szoktak kötniattól függően, hogy elsősorban
természetben szolgáltatott rendszeres tartásra,vagy
rendszeres pénzbeli szolgáltatásra
van szükségük.
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Amennyiben a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár, tehát a tartási szerződésnek létezik ingyenes változata is. Az új polgári törvénykönyv már kifejezetten rögzíti a szerződés főszabály szerinti visszterhes jellegét is. A tartási szerződés alapján a jogosultat összességében, mind mennyiségben, mind pedig minőségben olyan ellátásban, illetve gondozásban kell részesíteni, amely mind szükségleteinek, mind körülményeinek megfelel. A jogosult a szolgáltatásokat csak személyesen veheti igénybe és főszabályként azt csak a kötelezettől köteles elfogadni, csak nagyon szűk körben van lehetőség teljesítési segéd (pl. ápoló személyzet) igénybevételére. A személyhez kötöttség feltételezi a felek közötti bizalmi viszonyt, amelynek megrendülése adott esetben a szerződés módosításához és megszüntetéséhez vezethet.
A szerződés a felek szándéka szerint huzamos időre szól, főszabály szerint a jogosult haláláig áll fenn. Figyelemmel arra, hogy a halál időpontja a szerződéskötéskor még nem ismert, a szerződés időtartama bizonytalan. Ez hordozza a kötelem szerencseelemét, mivel a visszterhes tartási szerződésnél a szolgáltatás mértéke és annak az ellenszolgáltatáshoz való viszonya a szerződéskötés időpontjában kiszámíthatatlan.A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy semmis az a tartási szerződés, amelynek megkötésekor a tartásra kötelezett tudta, hogy a tartásra jogosult előrehaladott állapotban lévő gyógyíthatatlan beteg, ezért a tartást csak rövid ideig kell teljesítenie, és ily módon mások jogainak csorbításával jogtalan vagyoni előnyhöz jut. Nem lehet azonban a szerződést érvénytelennek tekinteni, ha a súlyosan beteg, magatehetetlen, ápolásra szoruló eltartott gondozása más módon nem biztosítható.
A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására (mosás, takarítás stb.), betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására (orvosi és gyógyszerköltségek), halála esetén illő eltemettetésére. Abban az esetben, ha több jogosult (tipikusan házastársak) kötöttek tartási szerződést eltartottként és az egyikük elhalálozik, a túlélő jogosult változatlanul követelheti a megszokott életvitelének folytatásához szükséges szolgáltatásokat (pl. rezsi költségek) azonos mértékben és csak az osztható szolgáltatások (pl. élelmezés) fognak csökkenni arányosan.Ha a tartásra jogosult a tartás ellenértékeként ingatlan tulajdonjogának átruházására vállal kötelezettséget, a tulajdonjog átruházásához az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. A szerződés érvényességéhez nem, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez azonban nélkülözhetetlen, hogy a szerződés közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba legyen foglalva és megfeleljen az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény előírásainak.Az ingatlan tulajdonjogának ilyen módon történő átruházása során a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg a tartási kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésé is szükséges.A tartási jog bejegyzése egyfajta biztosítékul szolgál az eltartott számára, ugyanis a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtási szabályok szerint kielégítést kérhet. Ha pedig az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni. Amennyiben a felek között a szerződés módosítása tekintetében nincs akarategyezség, a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel - indokolatlan.
A tartási szerződés életjáradéki szerződéssé való átváltoztatása a szerződés módosításának speciális esete. Az átváltoztatásra lényegében akkor kerülhet sor, ha a természetbeni tartás lehetetlenné vált, de a szerződés megszüntetésére nincs ok. A természetbeni tartás lehetetlenné válása bekövetkezhet objektív okból (például a tartásra kötelezett tartós betegsége), de a felek magatartásában rejlő okból is (például összeférhetetlenség, bizalom hiánya).A tartási szerződés megkötésekor érdemes jogi szakértő segítségét kérni annak érdekében, hogy megfelelő körültekintéssel és a hatályos jogszabályok figyelembevételével kerüljön elkészítésre az okirat.
Dr. Fabók Tünde ügyvéd
drfabok@vivamail.hu