Tisztelt Horváth Úr !
Elnézést, hogy zavarom-kérek segítsen !
Van egy ház, melynek 1/3-ad része saját tulajdonom, 2/3 része pedig egyenlő arányban négy testvérem tulajdona. Több éve költöztem ebbe a házba édesanyám gondozása okán -állandóra bejelentkezve, majd halála után fiam is ide költözött, de nincs bejelentkezve.
A ház állagának fenntartása érdekében sokat költötttem az évek alatt egyedül. Édesanyám ápolását és annak költségeit is mindíg egyedül fedeztem. Halála után végrendelettel enyém lett a tulajdonrésze, így van most 1/3 rész tulajdonom. Testvéreim édesanyánk életében azt mondták, hogy lemondanak tulajdoni részükről ellentételezve az ápolást és költségeket.
- Testvéreim szerint közös akarattal Ők négyen eladhatják a házat, mivel együtt többségi tulajdonjoggal rendelkeznek. Valóban így van?
- Mivel testvéreim a házrészüket ígéretük ellenére nem ajándékozták nekem, ezt milyen formában kérhetem tőlök ?
- Ha valamelyik testvér el kívánja adni részét, akkor azt minden tulajdonos felé jeleznie kell az elővásárlási jog miatt ?
- Ha valamelyik testvérem ide kívánna költözni, megteheti-e beleegyezésem nélkül ?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Anikó
Kedves Anikó!
Utólag könnyű okosnak lenni - Önnek meg kellett volna állapodnia a testvérekkel, szerződéssel rendezve a viszonyokat. Miután ez elmaradt, a megoldás már nem egyszerű. Ön édesanyja tulajdoni hányadát megörökölte, azaz erről az ágról már nehezen lehet jobb pozíciót elérni.
Mint tulajdonostárs azonban, az ingatlan eladása során Önnek elővásárlási joga van. Testvérei a saját 2/-3-ad tulajdoni hányadukat árulhatják - s ha arra van vevő, Ön azokkal a feltételekkel beléphet a vevő helyére.
A tulajdonostársakat egymással szemben is megilleti a birtokvédelem - de csak a saját tulajdoni hányadukra. Miután ennek mértékét (az ingatlan mely részére terjed ki) nyilván nem rendezték, Ön elvben kérhet birtokvédelmet a helyi jegyzőtől a tulajdonostársakkal szemben. Azonban a tulajdonostársakat is megilleti a tulajdoni hányaduk mértékéig a használat joga - azaz igen, végső soron akár a lakásba is beköltözhetnek. Ha ez nem megy békésen, akkor bírósági határozattal.
A közös tulajdon megszüntetését bárki kérheti, erre számos megoldás van. Amíg nem születik meg a megegyezés a közös ingatlan használatáról, az ingatlan egészét használó tulajdonostárstól a többi nem használó tulajdonostárs többlethasználati díjat kérhet.
Alább egy hosszabb lélegzetű ismertetőt csatolok egy kolléga tájékoztatásából, a közös tulajdon szabályairól.
Barátsággal:
Dr. Horváth Csaba
a közös tulajdonú ingatlanok
1. A közös tulajdon fogalma
Közös tulajdonban áll az az ingatlan, amelynek több tulajdonosa van, és az ingatlanból mindegyik tulajdonost meghatározott eszmei hányad illeti meg. Ez azt jelenti, hogy közös tulajdonú ingatlan esetében nem lehet meghatározni, hogy mely szoba, vagy például a kert mely része áll az egyes tulajdonostársak tulajdonában. Az összes tulajdonost az ingatlan egészének meghatározott eszmei hányada illeti meg. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a tulajdonostársak ne rendezhetnék az ingatlan használatát oly módon, hogy egyes szobák, illetve a kert meghatározott része valamelyik tulajdonos kizárólagos használatában áll. A tulajdoni arányokat általában a felek között létrejött szerződés határozza meg, de a megállapodások – például törvényes öröklés esetén – alapulhatnak kizárólag jogszabályon is.
Ha a tulajdonostársak tulajdoni aránya nem állapítható meg, a tulajdoni hányadokat – a Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében – egyenlőnek kell tekinteni. A tulajdoni arányokat az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza. (A tényleges tulajdoni arányok, leggyakrabban házastársak által szerzett ingatlanok esetén, eltérhetnek a tulajdoni lapon nyilvántartott arányoktól. Ilyenkor az arányok helyes megállapítását a bíróságtól lehet kérni.)
2. Jogviszonyok közös tulajdon esetén
Közös tulajdon esetén a jogviszonyok két csoportját különböztetjük meg. Az egyikbe a tulajdonostársak közti belső jogviszonyok, a másikba a tulajdonostársak harmadik személyekkel fennálló külső jogviszonyai tartoznak.
2.1. Belső jogviszonyok
2.1.1. Birtoklás és használat
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. E jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Közös tulajdon esetén tehát elvileg a tulajdonostársak mindegyike jogosult arra, hogy a teljes ingatlant használja. Ez a gyakorlatban is megvalósulhat, például házastársak esetében. Egyébiránt azonban általános, hogy a tulajdonostársak megállapodnak, hogy ki melyik ingatlanrészeket használja. Ez a megállapodás létrejöhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is. Ráutaló magatartással létrejött megállapodásnak tekintendő, ha a felek szóbeli egyeztetés nélkül használják a telek és a felépítmény meghatározott részét. Ha valamelyik tulajdonostárs a tulajdoni arányát meghaladó mértékben használja az ingatlant, akkor olyan megállapodást is köthetnek a felek, amelynek értelmében a többi tulajdonostársnak többlethasználati díjat fizet.
A használatot tehát egyik fél sem változtathatja meg egyoldalúan. Ha azonban a hosszabb ideje kialakult használati rend – a használatról született megállapodást követően beállott körülmény miatt – valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a fél kérheti a bíróságtól a használati rend, a használatról kötött megállapodás megváltoztatását.
A tulajdonostársak a használat kérdésében szótöbbséggel határoznak. Minden tulajdonostárs tulajdoni hányada arányában bír szavazati joggal. Ha a szótöbbséggel hozott határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja.
A tulajdonostársak használati jogukat csak olyan módon gyakorolhatják, hogy ezáltal a többiek jogait és jogos érdekeit ne sértsék. Ha valamelyik fél a használat jogát a többiek jogait, jogos érdekeit sértve gyakorolja, akkor a tulajdonostársak bírósághoz fordulhatnak.
2.1.2. Hasznosítás és hasznok szedése.
Hasznosítás például a bérbeadás vagy a hasznok szedése. (Például a tulajdonost megillető termés.) A tulajdonostársak a haszonra tulajdoni hányaduk arányában tarthatnak igényt.
A hasznosítás kérdésében is a szótöbbség a mérvadó, a tulajdonostársak itt is tulajdoni hányaduknak megfelelő szavazati joggal rendelkeznek. Ha a tulajdonostársak nem tudnak határozni, vagy a határozat a kisebbségre nézve sérelmes, bírósághoz lehet fordulni. A bíróság a hasznosítás módját a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozza. Ilyen eset lehet például, hogyha a termőföld parlagon hever, és a többség ezzel nem törődik, míg a kisebbség szeretné haszonbérbe adni.
Bérbeadás illetve haszonbérbeadás esetén a tulajdonostársakat előbérlet, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg. Ha az egyik fél ennek ellenére – anélkül, hogy azt azonos feltételek mellett a tulajdonostársaknak felajánlaná – az ingatlant harmadik személynek adja bérbe, vagy haszonbérbe, a tulajdonostársak a harmadik személlyel szemben bíróságon érvényesíthetik igényüket.
2.1.3. Terhek és kárveszély viselése
Az ingatlan terhei a közterhek (például az adó), a közszolgáltatóknak járó díjak (például víz- és csatornadíj) és az ingatlan felújításával kapcsolatos költségek. De a tulajdonosokat terhelik az ingatlan károsodásából eredő költségek (például a vihar következtében sérült tető kijavításának költsége) is.
A tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat (például beázás esetén a leesett cserepek pótlását, a testi épségre veszélyes lépcső kijavítását) bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni. Mégpedig anélkül, hogy erről ezt megelőzően határozat született volna. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. A kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles, tehát a munkát elvégző fél a többiektől követelheti a rájuk eső költségeket. Az igény érvényesítése érdekében bírósághoz is fordulhat.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó egyéb kiadások (például biztonsági zár felszerelése) esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában szótöbbséggel határoznak. A kisebbség az okszerű gazdálkodásra, vagy jogos érdekeinek sérelmére hivatkozva bíróság előtt megtámadhatja a határozatot.
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz (ilyen például az épület bővítése, az épület beosztásának megváltoztatása) a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. Ilyen döntés esetén csak a joggal való visszaélésre hivatkozva lehet bírósághoz fordulni.
2.2. Külső jogviszonyok
2.2.1. A rendelkezési jog
A rendelkezési jog gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tulajdonostárs saját tulajdoni hányadát eladhatja, elajándékozhatja, eltartási szerződést köthet rá, stb., továbbá bérbe, haszonbérbe adhatja, illetve az ingatlan tulajdonáról és használatáról egyéb módon is rendelkezhet. A rendelkezési jog egyetlen korlátja a tulajdonostársak elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti joga. Ami azt jelenti, hogyha a tulajdonos saját hányadát el akarja adni, bérbe, vagy haszonbérbe kívánja adni, akkor elsősorban a többi tulajdonostársnak köteles azt megvásárlásra, illetőleg bérbe vagy haszonbérbe vételre felajánlani. Harmadik személynek azonos feltételekkel csak akkor adhatja el, illetve bérbe vagy haszonbérbe, ha a tulajdonostársak a jogukkal nem élnek. Ha a tulajdonostárs elmulasztja az ingatlant vételre, illetve bérbevételre felajánlani, akkor bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az adásvételi, illetve bérleti, haszonbérleti szerződés a harmadik személlyel hatálytalan és a szerződés vele jött létre. Természetesen szóba sem jön az elővásárlási jog, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát elajándékozza, hiszen ilyenkor nem adásvétel, hanem ajándékozás jogcímén történik az ingatlan átruházása.
A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges az egész dolog (tehát nem csupán a saját tulajdoni hányad) feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe, vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való lekötéséhez.
2.2.2. A tulajdonjog védelme
A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan felléphet. Vagyis mindegyik tulajdonostárs az egész ingatlan vonatkozásában önállóan jogosult igénybe venni a tulajdon védelmének eszközét. Vagyis a tulajdonostárs önhatalommal elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást, vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza, vagy lehetetlenné teszi. Továbbá követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, illetve a dolog visszaadását. Igénye érvényesítése érdekében a helyi önkormányzat jegyzőjéhez, illetve bírósághoz fordulhat.
A tulajdonostársak egymás közti megállapodásuk alapján egymással szemben is igényt tarthatnak birtokvédelemre.
3. A közös tulajdon megszüntetése
Senki sem kényszeríthető arra, hogy másokkal tulajdonközösségben maradjon, ezért a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.
A közös ingatlan-tulajdon megszüntetésének négy lehetséges módja van. Egyrészt az ingatlan természetbeni megosztása (ha ennek építésügyi feltételei fennállnak), másrészt az a mód, hogy az egyik tulajdonostárs a többiek tulajdoni hányadát magához váltja, harmadrészt az ingatlan közös értékesítése, negyedrészt, lakóház esetén, ha annak egyéb feltételei fennállnak, az épület társasházzá alakítása.
A tulajdonközösséget a felek megállapodással is megszüntethetik. Ha a tulajdonostársak a tulajdonközösség megszüntetésében, illetve a megszüntetés módjában nem tudnak egyhangúlag megállapodni, a bíróság a közös tulajdont bármelyik fél kérelmére megszünteti. Viszont nem alkalmazhatja a megszüntetés olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
Dr. Skrabski Luca
